Ártéri puhafa erdők rehabilitációja2014-03-19 14:39:51
Jelentős természetvédelmi értéket képviselnek a nagy folyóink mentén található ártéri ligeterdők. A Szabadság-sziget élőhely-rehabilitációs projekt a területen található európai szinten is értékes (Natura 2000 jelölő) élőhelyek közül elsősorban a puhafa ligeterdők állapotának a javítását, élővilágának a megőrzését célozta.
A projekt indulása előtt az erdő sorsát számos veszélyeztető tényező alakította. A szigeten a magántulajdonban lévő ligeterdő állapotát lerontotta az évtizedekig alkalmazott iparszerű erdőművelés, amely az őshonos fafajok helyett egy foltban a nemesnyarat preferálta. Az ártéri erdő jó állapotát emellett a gyorsan terjedő invazív fajok (zöld juhar, amerikai kőris) térnyerése veszélyeztette.
A projekt elején a szigetet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megvásárolta. Ezzel a gazdasági célú erdőgazdálkodás megszűnt, és kizárólag természetvédelmi kezelések zajlanak az erdőben, jellemzően az invazív fafajok visszaszorítása mechanikus módszerekkel. Az idegenhonos ültetvények eltávolításra kerültek, ezzel lehetővé vált egy 5 ha-os őshonos, természetszerű puhafaliget-erdő telepítése.
Az erdei élőhely rehabilitációs tevékenység során 2*2,5 hektáron a nemesnyár ültetvény helyére ős- és tájban honos fafajok (hazai nyár, vénic szil, magyar kőris, vadkörte) felhasználásával végeztünk erdőfelújítást. A két részterületen eltérő módon hajtottuk ezt végre. Az egyik területen jóval sűrűbben ültettük a csemetéket a szokásos távolságnál. A sűrűsoros módszerrel felújított terület kizárólag kézi eszközökkel került ápolásra, a nagyobb sortávval ültetett terület gépi sorközápolását három vegetációs cikluson keresztül végeztük. A sűrűsoros technológiával felújított területre a szokásos mennyiségű erdészeti szaporítóanyag többszörösét ültettük, ez jobban hasonlít az erdő önmegújító folyamataira, amikor a nagy számú, természetes úton talajfelszínre, vagy a talajba kerülő magokból nagy mennyiségű újulat keletezik. Így a természetes mortalitás, biotikus és abiotikus hatások okán elpusztuló csemeték ellenére is elegendő facsemete marad az erdő megújulásához. A nagyobb sortávval, megszokott mennyiséggel ültetett területrészen, bármely ok miatt bekövetkező csemetepusztulás – bizonyos hányad esetén –, mindenképpen költséges pótlási feladatokat von maga után.
Emellett, a teljes területen megtörtént az invazív fafajok (zöld juhar, amerikai kőris) visszaszorítása. A DDNPI az invazív fajok magtermő egyedeit kivágta, az invazívok jelenlétét 20% alá csökkentette. Ezzel kapcsolatos feladataink azonban még nem értek véget, a projektzárást követő években gondot fordítunk a korábban eltávolított invazívok sarjainak és magról kelő egyedeinek mechanikai úton történő visszaszorítására.