Mit teszünk a szigetért?
A Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges és veszélyeztetett élőhely. Hazánk legnagyobb folyójának, a Dunának mintegy kétszáz éve tartó pusztulását többek között a Szabadság-szigethez hasonló vizes élőhelyek újjáélesztésével lehetne megállítani. A probléma: A közhiedelemmel ellentétben Magyarország legnagyobb, az ország vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú folyójának állapotromlása elsősorban nem az ipari szennyezés következménye. A Dunában egykor élő halfajok döntő része számára a folyó számtalan kis sodrású mellékága biztosított szaporodásra alkalmas élőhelyet, ám ezek áldozatul estek a folyó túlszabályozásának, illetve egyéb beavatkozásoknak. Ezen vizes élőhelyek hiánya jelenleg a legnagyobb veszély az élővilágra. Az ember okozta beavatkozások következtében kezdődött meg a Szabadság-szigetet övező mellékág feltöltődése, ezzel a mohácsi Duna-part egykori ékességének romlása, amely kivételesen gazdag élővilágnak adott egykor otthont és ívóhelyet.
A Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges és veszélyeztetett élőhely. Hazánk legnagyobb folyójának, a Dunának mintegy kétszáz éve tartó pusztulását többek között a Szabadság-szigethez hasonló vizes élőhelyek újjáélesztésével lehetne megállítani. A probléma: A közhiedelemmel ellentétben Magyarország legnagyobb, az ország vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú folyójának állapotromlása elsősorban nem az ipari szennyezés következménye. A Dunában egykor élő halfajok döntő része számára a folyó számtalan kis sodrású mellékága biztosított szaporodásra alkalmas élőhelyet, ám ezek áldozatul estek a folyó túlszabályozásának, illetve egyéb beavatkozásoknak. Ezen vizes élőhelyek hiánya jelenleg a legnagyobb veszély az élővilágra. Az ember okozta beavatkozások következtében kezdődött meg a Szabadság-szigetet övező mellékág feltöltődése, ezzel a mohácsi Duna-part egykori ékességének romlása, amely kivételesen gazdag élővilágnak adott egykor otthont és ívóhelyet.
A problémát egy, a nyolcvanas években létrehozott keresztgát okozza, melyet akkor folyószabályozási céllla építettek. Néhány évvel később megmagasították, így helyezték el benne a parti szűrésű kutakat a regionális rendszerhez kapcsoló vízfőnyomó vezetékeket. A zárás következtében a mellékágban megszűnt a folyamatos vízáramlás, a mellékág elkezdett feliszapolódni, így a sziget és a part lassan összeolvad – azaz lassan tűnik el a mellékág és a sziget is.
A megoldás: A sziget a védett területek Natura 2000 hálózatának része, vagyis európai jelentőségű természeti értékekkel bír. A WWF Magyarország Sziget projektjének első lépése az volt, hogy magánszemélyektől megvásároltuk a területet, és a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésébe adtuk, amellyel a sziget örök védettséget nyert. A program keretében megbontjuk majd a gátat és kiemeljük az iszapot a mellékágból, így várhatóan újból gyarapodni fognak az itt szaporodó, évtizedek óta rendületlenül ritkuló halfajok, mint például a kecsege és a leánykoncér. A halak ívóhelyének helyreállítása mellett visszaállítjuk majd a Sziget eredeti ártéri erdeit is. Eltávolítjuk a területen eredetileg nem honos, agresszíven terjedő fafajokat – ilyen például az amerikai kőris, a zöld juhar illetve néhány területen a nemes nyár –, ezzel párhuzamosan visszatelepítjük az őshonos fajokat, a fehérfüzeket és a feketenyárat. Az értékes, különleges növény- és állatvilággal rendelkező szigeten a munkák után remélhetőleg újra nagyobb egyedszámban jelennek meg a réti sasok, a fekete gólyák és a barnakányák, amelyeknek e Dunától körbevett terület fészkelő és táplálkozó helye is egyben. A különleges természeti értékkel bíró vizes élőhely újjáélesztése mellett az is fontos, hogy javulni fog a parti kutak vízminősége is, azaz jobbá és biztonságosabbá válik a térség ivóvízellátása. Ráadásul a helyiek is visszakaphatják régi vízi paradicsomukat, így a szelíd turizmus rajongói és a mohácsi evezős szakosztály sportolói.
A terület állapotának helyreállítására 2009-ben írt alá partneri megállapodást a WWF Magyarország, Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., valamint a Coca-Cola Magyarország. A vállalati, civil és kormányzati szféra egyedülálló együttműködésével létrejövő, közel félmilliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás az első, példaértékű lépés a folyó több tucat hasonló szigetének és mellékágának helyreállítása érdekében. A munkálatok 2013-ban fejeződnek be.
Légy Te is részese a Szabadság-sziget megmentésének! Hogyan tudsz segíteni, vagy hogyan látogathatod meg a szigetet? Ezekről a lehetőségekről folyamatosan tájékozódhatsz a www.szabadsagsziget.hu oldalon vagy itt a Facebookon, a WWF rajongói klub üzenőfalán.
Mentsd meg a szigetet!
A Magyarország déli részén található Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges és veszélyeztetett élőhely.
Európa egyik legjelentősebb folyójának, a Dunának mintegy kétszáz éve tartó pusztulását többek között a Szabadság-szigethez hasonló vizes élőhelyek újjálesztésével lehetne megállítani.
Ez a különleges növény- és állatvilággal rendelkező sziget a védett területek Natura 2000 hálózatának része, vagyis európai jelentőségű természeti értékekkel bír. Célunk az őshonos fafajok visszatelepítése, a ritka, veszélyeztetett állatok otthonának megmentése, valamint – nem utolsósorban – a Duna vízminőségének javítása.
Természetvédelmi céljaink:
• a sziget védelme, hiszen a folyószabályozás következtében újabbak már nem alakulnak ki a Dunán
• az ártéri erdő megmentése, természetszerű erdő kialakításával és az ültetvények és invazív fafajok visszaszorításával
• a mellékág átfolyó vízellátásának biztosítása, ezzel megteremtjük az életfeltételeket a folyók mellékágait kedvelő fajok számára
• a természetvédelmi célú beavatkozásokkal értékesebb, természetesebb, változatosabb élővilág megteremtése
"Mindent a Szabadság-szigetről"- Mokka , TV2
